A Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának középtávú stratégiája „emlékezik” az 1998–2002 közötti időszak stratégiájára, visszatér az NKA eredeti célkitűzéseihez, és figyelembe veszi a NEFMI megalakulásával az OKM-hez képest beállt szerkezeti és tartalmi változásokat.
A támogatás a piramiselven alapszik. A kultúra építménye piramishoz hasonló, mennél szélesebb az alapja, annál magasabb az építmény. Ezen elv nem jelent mást, mint a „KÖZ” művelődésének előtérbe helyezését, illetve azon szándék érvényesítését, hogy mennél több pályázó részesüljön támogatásban, azaz a kevésnek sokat elvét felváltja a kevesebbet inkább többnek elve.
Az NKA 1993-ban megfogalmazott Alapszabályának megfelelően első a kultúrateremtés, azt követi a kultúra terjesztése, majd a kultúra megőrzésének a feladata, s csak ezután jön a többi: a különböző szintű képzések, konferenciák, és más kulturális rendezvények támogatása. A kultúrateremtés magát az alkotást jelenti, támogatásának eszköze az alkotói pályázati felhívások számának és keretének a növelése. Az alkotást követi a mű megjelentetése, minden lehetséges formában való terjesztése, ideértve a könyv-, folyóirat-, kotta-, film-, online-formában való megjelenést, az előadás, bemutatás minden formáját, köztük a rendezvényeken, kiállításokon, fesztiválokon való bemutatást is. A kultúra megőrzését a Könyvtári, Levéltári, Múzeumi és Műemléki Kollégium munkája szolgálja, de idetartozik minden olyan támogatási forma, mely a terjesztés mellett a hordozókon (film, mikrofilm, DVD) és korszerű digitális archívumokban tárolt értékek megőrzését segíti.
A támogatási célkitűzéseket tekintve a stratégia főbb elemei közé tartozik az aránytalanság megszüntetése a döntéseket illetően.
Területi vonatkozásban: cél a budapesti, vidéki és határon túli nyertes magyar pályázatok közti arányok javítása az utóbbiak javára. Ehhez elsősorban a kuratóriumi tagok gondolkodásán, és a kuratóriumok összetételén kell változtatni.
Korosztályi vonatkozásban: cél a gyermekkultúra látványosabb támogatása, az összes számba vehető kollégiumban, tekintettel az oktatás és a családi, ifjúsági ügyek államtitkárságának a stratégiájára.
Szociális vonatkozásban: az érték mellett a rászorultság is figyelembe veendő. A megszűnt Etnikai és Kisebbségi Kollégium helyett a továbbiakban a kollégiumoknak kell gondoskodniuk a nemzeti és etnikai kisebbségek pályázatainak támogatásáról.
A stratégia kiemelt szerepet szán a digitális kultúrának. Ez nem csak a létező kulturális értékek digitalizációját foglalja magában, hanem egy új szemléletmód érvényre juttatását.
Növeljük a nyílt pályázatok arányát a meghívásos pályázatokkal szemben.
Tovább visszük a Márai- és a Felemelő XIX. század-programot. Felelevenítjük korábban hasznosnak bizonyult Ithaka-programot. Nagyobb figyelmet fektetünk a kiemelkedő évfordulókra és a műemlékek támogatására.
Kezdeményezzük az összeférhetetlenségi jogszabályok összehangolását.
A nyilvánossággal való kapcsolat: az Alap működésének legjobb ellenőre a nyilvánosság, ennek frissen tartott honlapunk mellett a legfontosabb eszköze a sajtó folyamatos tájékoztatása.
A kollégiumoknak a Bizottság stratégiájának nyomán ki kell dolgozniuk saját pályázati stratégiájukat, azzal a céllal, hogy mennél kevesebb egyedi pályázattal legyen dolguk. Meg kell találnunk a módját, hogy a tematikájukban összetett pályázatok is sikerrel pályázhassanak. A kollégiumoknak ellenőrző tevékenységük körét tovább kell tágítaniuk, különös tekintettel a teljesítménymutató fölmérésre és hasznosulásra.
Jankovics Marcell s. k.,
az NKA Bizottságának Elnöke
2010. szeptember 6.